Nachtrag - Utószó

magyarul kékkel

ACHTUNG! Ich habe soeben erfahren, dass die Einträge "Freitag 05.09. Cote d'Azur" und "07.-21.09. Munt la Reita" beim Umblättern nicht angezeigt werden (das System lässt sie aus). Diese müssten dann rechts im Archiv aufgerufen werden.

FIGYELEM! Most látom, hogy két bejegyzés "Cote d'Azur" és "Munt la Reita" a lapozásnál nem jelenik meg, a rendszer valami miatt kihagyja. Ezeket jobboldalt az archívumba kattintva lehet megnézni.

------------------------------------------------------------------

Wieder in Wien angekommen haben wir unseren Blog etwas umgestalten müssen, aber jetzt ist sie wenigstens komplett. :) Ihr seht nun die ältesten Beiträge zuerst, somit sind die neuesten ganz hinten, d.h. beim Umblättern mit "ältere Posts" bekommt ihr die zeitlich nächst neueren. Die Bilder sind teilweise sehr schlechter Auflösung, weil wir die größe verkleinern mussten, das ging leider auf die Qualität. Was neu dazugekommen ist, sind Videos, welche auf mein YouTube Kanal zu sehen sind. Einige sind recht gut gelungen, ich hoffe ihr könnt euch die Zeit nehmen und manche davon anschauen. :)

MAHIS YOUTUBE KANAL

Außerdem haben Anna und Feri erfahren, dass sie nächstes Jahr 2015 im Jänner beim Rennen des Budapest-Bamako dabei sind. Ich darf leider nicht mit, sie haben Angst um mich, obwohl ich mich hier sechs Wochen lang super tapfer gehalten habe. Aber sie sagen ich bin in so einem guten Zustand, dass sie mich mit einer Sahara-Tour nicht ruinieren wollen. Gut so.

Ismét Bécsben, kicsit csiszolni kellet blogunkon, de most komplett és reméljük élvezhetö. Most a legrégebbi bejegyzésekkel kezdödik, a legújabbak vannak leghátul, tehát ha a "ältere Posts" gombbal lapoztok értelem szerüen idö rendi sorrendben az újabbakat látjátok. Így szép sorban lehet olvasni, ezért lett átalakítva. A képek méretéböl le kellett vennünk, ami sajnos a minöségre ment rá. Viszont ami új, azok videók, amik a youtube csatornámon megtekinthetök. Egy kettö elég jól sikerült, remélem van idötök néhányat megnézni. :)

MAHI YOUTUBE CSATORNÁJA

Ezen kívül Feri és Anna nemrég megtudták, hogy indulhatnak a 2015ös Budapest-Bamakón januárban. Nekem sajnos itthon kell maradnom, mert féltenek, holott most is hat héten keresztül nagyon jófiú voltam, De azt mondják olyan jó állapotban vagyok, hogy nem akarnak kitenni 9000km-nek, Sivatagnak és gyürödésnek. Ám legyen.

Intro 19.-20.08.2014 Dornbirn

magyarul kékkel

Liebe Familie, liebe Freunde, liebe Interessenten!

Hier meldet sich Mahi endlich von den Alpen. Gestern sind wir von Wien über Salzburg, Chiemsee, Innsbruck bis schließlich in der Früh bis Dornbirn gekommen. Anna ist ganz kurz gefahren, aber ich muss ehrlich gestehen, ich habe es nicht so gerne, wenn sie fährt... Bei Salzburg ist meine Tachowelle gerissen... dann hat es zum Regnen angefangen und schließlich sind wir in einen mega Stau gelandet. Da hat mein Lenkrad Ferry wieder übernommen, wobei er viel zu schnell fährt, was ich ihm ja nun nicht mehr kommunizieren kann. Im Großen und Ganzen haben wir uns alle drei tapfer gehalten, und trotz überwiegend schlechten Wetter bei Laune gehalten. Am Nachmittag haben meine lieben leckeren Lecsó gekocht, wobei ich doch Diesel bevorzuge und meine Leibspeise hab ich nach der kurvigen Arlberg Passhöhe in einer ordentlichen Portion und noch dazu sehr günstig bekommen. Abends kam Peter zu besuch und die drei sind am Karren hochgewandert. Ich musste unten bleiben, was ich gar nicht bereue, denn so konnte ich früh genug im Camping schlafen.

Für Morgen steht die Schweizüberquerung am Plan, bis zum Bernhardpass.

Drága család, kedves barátok, érdeklödök!

Mostantól én fogok jelenteni, hogy Anna és Feri nyugiban pihenhessenek. Tegnap Bécstöl Salzburgon keresztül, a Chiemsee és Innsbruck mellett, majd végül Dornbirnig tartó 640km-en keresztül nagyon jól tartottuk magunkat. Rövid ideig Anna is vezetett, amit egészen öszintén nem nagyon szeretek... Kb. 10 perc után elszakadt a km-óra bowdenem, elkezdett esni az esö, majd hatalmas dugóba kerültünk, ami nem csak a gazdiáimat stresszeli... szóval hamarosan Feri visszavette az irányítást, bár ö meg szerintem túl gyorsan hajt, és most még csak nem is tudom vele közölni. Nagyjából azért jól tartottuk magunkat, és a tulnyomó rosszidö ellenére relatív jókedvüek  tudtunk maradni. Délután közös erövel szuper fincsi lecsó volt a vacsi, bár bevallom, én maradok inkább a gázolajnál, amiböl jó olcsón akadt is böven, plusz tartalékba egy nehéz, kacskaringós hágó után. Este Péter jött látogatóba, ök  hárman felkutyagoltak a Karren nev. hegyre. Nem igazán bánom, hogy a kempingben maradtam, így én biztos ki leszek pihenve holnapra.

Hosszú út áll elöttünk holnap is, egész svájcon keresztül el szeretnénk jutni a Bernhard hágóig.

Donnerstag 21.08.2014 Vaduz

magyarul kékkel

Leider haben wir sehr selten Internetzugriff, daher melde ich mich erst jetzt wieder. Am Donnerstag sind wir doch nicht weitergefahren,so wie geplant, da wir alle sehr müde waren. Im Gegensatz zum Vortag hatten wir mit dem Wetter sehr Glück, da der strömende Regen gleich in der Früh in strahlenden Sonnenschein gewechselt  hat, auch das Zelt hat trotz ungeübtem Zusammenbau gut gehalten und ist gut ausgetrocknet. Also beschlossen Feri und Anna den Tag gemütlich zu machen und Liechtenstein, Vaduz zu besuchen. So taten wir auch und auch ich bekam keine Parkstrafe im unübersichtlichen Parkzonensystem. Der Abend verlief gemütlich,es war früh schlafen angesagt, weil wir am nächsten Tag wirklich sehr früh aufbrachen.

Sajnos behatárolt a netes hozzáférésünk, így csak most tudok megint jelenteni. Az elsö bejegyzéssel ellentétben másnap nem indultunk neki svájcnak, mert nagyon fáradtak voltunk. Szerencsénk volt az idöjárással is, ugyanis az elözö napi szakadó esöböl reggelre ragyogó napsütés lett. A gyakorlatlan sátorfelállítás ellenére a kuckó jól bírta a vizet, és a reggeli napnak köszönhetöen hamar ki is száradt. Így Feri és Anna elhatározták, hogy lazán töltik a napot Liechtensteinben, Vaduzban. Én sem kaptam büntetést a megtévesztö parkolózónákban, gözünk nem volt, hogy jó helyen állunk-e. Az este kellemesen lazán telt, korai fekvéssel, hogy másnap tényleg meg tudjuk valósítani a hajnali indulást.

Freitag 22.08.2014 nach Süden

magyarul kékkel

Heute hieß es wirklich sehr früh aufstehen, man muss das Zusammenpacken miteinberechnen, Anna und Feri haben über 1,5 Std. in mein Kofferraum gepackt, um 7:00 waren wir schon unterwegs. Wie gesagt, Ziel war der großer St. Bernhard pass, von dem die Hunde ihre Namen erhielten. Ob wir es weiter schaffen würden, wussten wir zu der Zeit noch nicht. Die große Frage war, ob wir in der Schweiz die Strada nehmen (40 CHF für ein Jahr, weniger geht nicht), oder Nebenstraßen, wo ich zwei recht große Pässe zum überwinden hätte. Nach langem hin und her entschieden sich die beiden für die Autobahn, das war zwar fad für mich aber Bremsschonend und wesentlich schneller -wie sich später herausstellte. Und da ich sehr flott unterwegs war, schafften wir es sogar bis Aosta in Italien, wo wir rechtzeitig in einen äußerlich sehr netten Camping eingecheckt haben. Zwischendurch war Erholungsstop am Genfer See.

Zum Abendessen war Grillen geplant, aber das Städtchen ist so klein und gar nicht typisch Italienisch schließen alle Geschäfte zur normalen Zeit. Somit kein Grillgut, kein Grillen, die beiden haben sich ein Restaurant gesucht - und selbstredlich Pizza bestellt. :)

Ma tényleg hajnalban keltünk, és 7-kor már úton voltunk, kérem  figyelembe venni, hogy Anna és Feri másfél órán keresztül pakoltak a csomagtartómba. Amint már elöre jeleztem, ma svájc keresztülutazása volt a cél, ekkor még nem tudtuk, hogy meddig fogunk tudni eljutni. A nagy szt. Bernard hágónál találkozik a svájci olasz határ, innen kapta a kutyus is a nevét. A nagy kérdés inkább az volt, hogy pályán, vagy kis utakon vesszük az akadályt, másodiknál két meredek hágot is meg kell mászni. Végül hosszas hezitálás után Feriék úgy döntöttek, hogy pályán izzítunk végig, ami 40 svájci pénzbe kerül, igaz egy évre, de kisebb egység nincs. Cserébe a fékeimet kímélve hihetetlen szépen haladtunk, a genfi tónál egy kis pihenö után még aznap világosban elérkeztünk az olasz Aosta nev. városba, ahol egy kívülröl nagyon szimpatikus kempingben építettük fel otthonunkat.

Vacsira grillezés volt tervben, de az olasz hosszú nyitvatartás ellenére itt minden bolt emberi idöben zárt, tehát módosítani kellett, és klasszikus olaszosan egy helyes pizzázóban csillapítottuk éhségünket.

Samstag 23.08.2014 Ziel: Salbertrand (I)

magyarul kékkel

Heute wollten wir den Bontadini, italienisches Off Road Gelände inmitten eines Skigebietes bezwingen, wo ich mich endlich zu Hause gefühlt hätte. Aber Feri hat zum Glück viel nachgelesen, daher wussten wir schon, dass es heikel wird, es ist nämlich privater Weg. Blöder weise war es Samstag, noch dazu kalt genug zum Skifahren, die Lifte fuhren und es gab zwei Streifenwagen, die ihre Augen überall hatten. Nach mehrmaliger Nachfrage und großen Augen wurde uns die Auffahrt nicht gewährt, also nahmen wir Ziel Richtung Susa-Tal, noch immer Italien. Eigentlich trennen die zwei Ortschaften nur 90 Km, aber da wir uns die Vignette sparen wollten, brauchten wir tatsächlich fünf(!) Stunden bis Salbertrand, zum berühmten Camping Gran Bosco. Dieser Platz hat einen Preis im Europäischen Campingführer verdient, es ist sauber und gepflegt. Ehrlich gesagt hätten wir uns wahrscheinlich auch mit weniger zufrieden gegeben, nach den Toilette-Erlebnissen des Vortages... siehe Foto.

Es war wirklich schon spät, also gab es ein schnelles Konservenabendessen und ab ins wieder mal schief aufgebaute Zelt. ...

Ma a Bontadini nev. olasz síterepen fekvö hegyoldalt akartuk volna meghódítani, ahol végre otthon érezhettem volna magam. De Feri szerencsére mindennek utána olvasott, és így nem ért meglepetés, hogy több helyen való érdklödés után, és Anna nagy szemei ellenére nem engedték a terep megmászását. Rizikózni nem akartunk, ugyanis egy hüvös, szombati nap volt, elég hideg ahhoz, hogy a síliftek müködtek, és két rendörautó kocsikázott a faluban, szemüket minden rendellenességen rajta tartva. Nem maradt más hátra, mint a nap hátra lévö tervét megvalósítani, és eljutni a Salbertrandban fekvö Gran Bosco kempingig. A két olasz helységet csupán 90km választja el, de a pályamatricát megspórolva ténylegesen öt(!) órán át döcögtem rosszabbnál rosszabb és mégrosszabbul kitáblazott utakon. Semmilyen nyelven nem beszélö, de hihetetlen kedves, segítökész olaszoknak köszönhetöen végül este 9-kor elértük a tiszta, ápolt sátorhelyet, mely megérdemelt egy kiemelt értékeltést az európai kempingvezetöben. Persze az is megeshet, hogy az elözö hely vizesblokk élményünk után már bármi megtette volna... lásd fénykép.

Késöre járt, így egy gyors, de finom konzervvacsi után Annáék bebújtak az ismét csálén felállított sátorba.

Sonntag 24.08.2014 Cotolivier

magyarul kékkel

Gran Bosco ist für viele Off Roader und auch viele Camper ein beliebter Ausgangspunkt, da hier Wege für jeden Geschmack zu finden sind. Wir wollten es heute gemütlich haben, so entschieden sich Feri und Anna für eine kurze zweistündige Strecke, genannt Madonna Cotolivier. Ich bin von meiner Jacke befreit worden und endlich endlich durfte ich das erste mal seit Wien richtig Gelände fahren. Es machte super viel Spaß, wir gingen es langsam an, der der nächste Tag sollte herausfordend sein.

A Grand Boscoi kemping közkedvelt off roadosok, valamint kempingezök körében egyaránt, mivel rengeteg szép út található, minden ízlésnek és igénynek megfelelöen. Ma kényelmesre vettük a figurát, így Feri és Anna egy rövid, kétórás út mellett döntöttek, mely Madonna Cotolivier névre hallgat. Engem megszabadítottak a ponyvámtól és végre valahára igazi terepre mehettem, Bécs óta elöször. Gyönyörü volt, nagyon élveztük mindd a hárman, nyugisan akartuk kezdeni, mert ekkor még nem is sejtettük, hogy mit fog hozni a következö nap.

Montag 25.08.2014 Jafferau

Magyarul kékkel

Die gestrige Auffahrt zur Madonna war tatsächlich nur eine kleine Einführung ins Geländefahren. Der Jafferau heute war atemberaubend, herausfordernd, beängstigend, einfach alles was ein Mahindra-Herz begehrt. Schwierige Schotterstrecke, steile Hänge, enge Kurven. Zum Glück hat Feri erst am Abend über diese ehem. Militärstrasse nachgelesen, sonst wären wir nicht gefahren und wir wären um ein wahnsinns Erlebnis ärmer.

Die Strasse ist ab einem 1Km langen Tunnel komplett für jeglichen Verkehr gesperrt und ausdrücklich verboten. Grund hierfür ist sehr einfach: die Strecke ist während den Jahren Lebensgefährlich geworden. Dies haben wir dank heimischen Offroad Freaks nicht gewusst, da die Hinweistafel und auch Beton(!)absperrungen leichtsinnig entfernt worden waren. Der Weg dahin ist zwar bildschön, aber kein Vergleich mit dem danach. Anna schien etwas zu ahnen, sie hatte richtig Angst, welche nur durch die Schönheit der Natur unterdrückt worden war, sie kompensierte mit heftig Fotografieren. Auch Feri spürte die Grenze zwischen Machbarkeit und die Gewalt der Felsen. Wir trafen regen Gegenverkehr auf einer Strassenbreite von anderthalb Spuren, tw. sogar nur eine Spur breit, in dem Fall hätten wir Reversieren müssen. Über uns Steinbrocken, die nach freiem Fall willkürlich ihren Platz gefunden haben. Zu Annas Freude, war Feri für einen Tag gläubig... Diese Szenen sind leider nicht in Bildern festgehalten, Anna unterstütze Feri seelisch während sie auf die Kamera vergaß.

Es schien Tage bis wir die Spitze von 2.785m erreichten, ich bekam bereits schwer Luft und pustete bläulichen Abgas. Aber es hat sich gelohnt. :) Wir trafen viele gleichgesinnte Spinner, Autos, Motorräder und sogar Radfahrer! Für den Weg hinunter entschieden sich meine beiden Gott sei Dank für einen alternativen Weg, der zwar auch verboten war, weil durch Skigebiet, aber wir wollten den elend langen schweren Weg nicht erneut auf uns nehmen. Kluge Entscheidung, denn es war sogar kürzer, und wir alle drei kamen schneller an unser wohl verdientes Abendessen. Für mich gab es grotten schlechten italienischen Diesel - pfui Teufel, dafür kochte Anna in der Euphorie des Überlebens (naja, etwas übertrieben;)) klassisch italienisch Spagetti Carbonara.

Und nun lasse ich die Bilder erzählen.

A tegnapi Madonnás utunk valóban csak egy bevezetö volt az offroadozásba, ugyanis a mai utunk mindent magába foglalt, amit egy Mahi kívánhat magának. A Jafferau névre hallgató hajdani katonai út lélegzetelállító, kihívó, félelmetes egyaránt. Nehéz murvás talaj, meredek emelkedök, szük kanyarok. Feri szerencsére csak este olvasott utána ennek a szeszélyes útnak, máskülönben nem jártuk volna meg, és egy csodálatos élménnyel szegényebbek lennénk.

Ez az offroad út egy 1km hosszú alagútig járható, onnantól kezdve bármilyen jármü számára le van zárva, söt szigorúan tilos a behajtás. Ennek oka roppant egyszerü: az évek során életveszélyessé vált a szakasz. Hazai mániákus terepezöknek köszönhetöen a tiltótábla, söt betonblokkok is könnyelmüen el lettek távolítva. Az út az alagútig bár gyönyörü, de össze sem lehet hasonlítani avval, ami utána vár az emberre - meg az autóra. ;) Annán érezhetö volt a félelem, amit a természet csodája nyomott el, és fényképezéssel kompenzált. Feri is érezte a technika és a sziklák hatalmának határait. Sürü szembeforgalommal találkoztunk egy másfél autónyi útszélességen, részben csak egy autónyi, ezesetben tolatni kellett volna. Fejünk felett hatalmas sziklamaradványok, melyeket a Szentlélek tartotta. Anna örömére Feri egy napra vallásos lett, és imádkozott, hogy az említett Szent ne most aludjék... Ezek a jelenetek sajnos nincsenek meg képekben, mivel Anna félelmében elfelejtette a kezében lévö kamerát.

Naphossznak tünt míg elértük a 2.785m csúcsot, már nehezen kaptam levegöt, ami a kékes kipufogófüstömböl volt egyértelmü. De megérte! :) Sok hasonló bolonddal találkoztunk fent, autósok, motorosok, de még bicajosokkal is! visszafele a drágáim szerencsére alternatív utat választottak, ami bár szintén tilos volt, mert síterep, de nem akartuk mégegyszer magunkra venni a rettentö hosszú nehéz szakaszt. Jó döntésnek minösült, söt még rövidebb is volt, és minddhárman hamarabb jutottunk a vacsinkhoz. Nekem borzasztó minöségü olasz diesel - undorító! Viszont a túlélés örömének köszönhetöen (najó, ez kicsit túlzás;)) Anna stílusosan olasz carbonárát fözött.

És most meséljenek a képek.

nacher - utána 

vorher - elötte